Az agrárminiszter közölte: a magyar kormány az elmúlt időszakban segítette a határon túli magyar agrárszervezetek létrehozását Felvidék, Muravidék, Horvátország, Partium és Erdély területén, mind a tömb-magyar térségekben, mind a szórványban. Hozzátette, ma már az agrártárca egy jól működő, átfogó kapcsolati hálóval rendelkezik, nagyságrendileg félmillió magyar gazdálkodót ér el.
Nagy István beszédében kifejtette: hasonló problémákkal kell megküzdeniük a határ mindkét oldalán dolgozó gazdáknak és közösek az érdekeink is. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak megfelelően a két állam közti mezőgazdasági együttműködés is szélesedik majd. Elmondta, hogy a nyersanyag-termelés mellett kiemelkedő szerepet kell, hogy betöltsön majd a szövetkezetek ár-érdekérvényesítő szerepe is. A tárcavezető hozzátette, hogy a XXI. század mezőgazdaságában a hangsúly a versenyképesség növelésén és a pályázati források hatékonyabb kihasználásában rejlik.
A miniszter kiemelt fontosságúnak nevezte a Kárpát-medencei Falugazdász Programot, amely kiváló példa a külhoni és magyar gazdák kapcsolatainak élénkülésére.
„Az agrárminiszter látogatásának üzenete, hogy nagyon fontosnak tartják Magyarország kapcsolatát a külhoni gazdákkal, és hatékonyan segítik az erdélyi magyar gazdaságok fejlesztését, hogy a mezőgazdászok több generációja számára is legyen perspektíva, jövő a szülőföldön. Ezt szolgálja a Szatmár megyében is elindult Falugazdász Program és a tervezett erdélyti gazdaságfejlesztési projekt is” – mondja Magyar Lóránd.